Categories
Események

“Itt mindenki jól érzi magát, aki egy hosszú és laza estére vágyik” – A La Fabbrica első születésnapja alkalmából Radnóczy Eszterrel beszélgettünk

Az egyéves La Fabbrica belsőépítészeti terveiért felelős Radnóczy Eszterrel, az este’r partners vezetőjével beszélgettünk a történeti hagyomány és a modern design találkozásáról, a véletlenül megtalált terrazzoburkolatról és a látványkonyhák különleges világáról.

Milyen a megérkezés a La Fabbricába?

A korabeli épület fő kapubejárója vált az étterem exkluzív bejáratává: egy állandóan nyitva álló, óriási díszes fakapun lépünk be a keresztboltozatos térbe. A felújításkor az utóbbi évtizedek során egymásra került burkolatok felbontása során találtuk rá a korabeli terrazzo burkolatra, ami régi pompájában ragyog. A fogadótér olyan hatást kölcsönöz, mint egy elegáns barokk velencei szálloda recepciója. A boltíves mennyezeti gipsz virágdíszítés is bájos eleme a térnek, eredeti pompájában ragyog, színben a meglévő koncepcióhoz igazítottuk.

Milyen, számotokra fontos adottságai voltak a Marczibányi palotának?

A palota utcafronti részébe költözhetett be az étterem. A ritmikusan tagolt, földig érő nyílászárókon át a Bazilikára nyílik kilátás, a Szent István tér lüktető életével szinte együtt él az étterem vendégtere, főként a sarokpozíciót kihasználva az S alakban tekergő bár.

Milyen különleges megoldásokkal éltetek a tervezéskor?

Az utcafront első tereinek, valamint a hátsó folyosóknak az egybenyitása elsődleges szempont volt. A klasszikus tereket megtartva a modernséget és a „Fabbrica-stílust” a corten lemezburkolat használatával csempésztük be. A corten burkolatok palást formájában takarják az átjárókat, kapukat, mely ipari és mai közvetlen hatást ad az amúgy tekintélyt sugárzó térszerkezetnek.

Mi határozta meg az anyagválasztást?

Az anyagválasztásban a karbantarthatóság, a funkcionalitás és az esztétika egyenlő szerepet játszott. A trattoria-hangulatot az Olaszországban készített tömörfabútorok hozták. Külön élmény volt a boltozatos pincében egy izgalmas mosdótér kialakítása. Az antikolt, sokszögű tükörfal és a központi kézmosókút szó szerint „elvarázsolja” a vendégeket, egy picit olyan mint az elvárázsolt kastélyban.

Állított-e kihívás elé titeket a látványkonyha?

Nagyon szerettük, hiszen izgalmas úgy konyhát tervezni, hogy a konyhát befogadó tér részleteire is figyelni kell. Itt két szempont találkozását kellett összehangolni: gördülékeny és gyors, profi konyhai munka és tiszta, élményt nyújtó belátás az étterembe a vendégek részéről. Külön izgalmas a konyhában található VIP-asztal, melyet különleges alkalmakor vehetnek birtokba a vendégek. Itt a konyha életével szorosan találkozik a vendég legyen az illatok, hangok és közvetlen kontaktus a szakácsokkal.

Miben más egy ennyire központi helyen lévő étterem belső terének tervezése?

Mindenki beszél róla, és mindenki kipróbálja. A magyar vendégkör mellett rengeteg, akár vissza nem térő turistát kell kiszolgáljon. A hangulat megteremtésében fontos volt a nemzetköziség, a lendületesség és a csábító, de nem megosztó belső.

Mik azok az elemek, amelyek maradásra bírják a látogatót és mi arra, hogy tovább induljon a budapesti éjszakába?

A kellemes és osztott tér, a változatos belső megjelenés, intim sarkokkal és nagy asztalokkal, hosszú padokkal ötvözve mindenki számára megoldást kínál. A nagy központi bár és a látványkonyha a közvetlenséget sugározza, amiben mindenki jól érzi magát, ha egy hosszú és laza estére vágyik.

   

Fotók: Pintér Árpád / PIXELTASTER

Categories
Események

Ilyen volt a Solar Decathlon: mutatjuk a kedvenc megoldásainkat

Hogyan, milyen megoldásokkal újíthatjuk fel úgy épületeinket, hogy azok illeszkedjenek a környezettudatos szemléletbe? Erre épült a Szentendrén megrendezett idei Solar Decathlon tematikája. Mindez egy nemzetközi egyetemi innovációs házépítő versenyén, melynek célja a megújuló energiák és az innovatív technológiákkal összefüggő építészeti megoldások népszerűsítése.

Idén két magyar csapat is indult, akik a Kádár-kocka újraértelmezésével adtak lehetséges válaszokat a fenntarthatóság és energiahatékonyság elérésének kérdéseire. Noha a verseny nemrég véget ért, a mintaházakat az este’r partners csapata is bejárta, íme pár fotó minderről.

 

Mindig is érdekelt, mi lesz a sorsa az üres dobozos üdítőknek és italoknak? A Hungarian Nest + projektnél a hallgatók az újrahasznosítás jegyében szuper árnyékolókat készítettek belőlük.

 

Hogyan tegyük öko-passzív házzá a kommunizmus alatt épült társasházakat? Bukaresti építészhallgatók a fában és a báránygyapjúban látják a jövőt.

 

Gondoltátok volna, hogy ez a ház teljesen energiafüggetlen? Köszönhetően a napelemeknek. Még több ilyen épületet szeretnénk itthon is, mint amilyet a Valenciai Műszaki Egyetem hallgatói építettek.

 

Az alumíniumból készült italos dobozok a Sevillai Egyetem hallgatóit is megihlették, akik nem is házat építettek, hanem egy stratégiát dolgoztak ki az elavult városszövetek problematikájára.

 

A katalánok ledöntötték azokat a téziseket, amiket eddig a lakótereinkről gondoltunk és merészen belevágtak valami újba. Például miért is ne fürödhetnénk a hátsókertünkben?

 

Ez akár egy kortárs villa belsőtere is lehetne, de nem az. A Delfti Műszaki Egyetem hallgatói net-pozitív átalakításokat hoznak létre az energiapazarló irodaépületekre.

Categories
Események

“A kulcs a közös gondolkodás” – Fenntartható építészetről beszélgettünk kollégáinkkal a szentendrei Solar Decathlon kapcsán

Az este’r partners három fiatal kollégájával bejártuk az idei Solar Decathlont – ami egy nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny – és ámultunk a megannyi új ötlet és technológia láttán. Ferdinándy Kinga, Bige Mária (Mimi) és Rami Al Rida a kiállítás megtekintése után mesélt a látottakról, a fenntarthatóságról és a belsőépítészet és építészet kapcsolatáról.

Hogy tetszett nektek a Solar Decathlon?

Mimi: Nagyon nagy élmény volt. Szomjazom az ilyen típusú kiállításokra, mindent szeretnék látni, ami nem Kádár-kocka. Ezekben az épületekben számomra egy fellélegzés az ottlét: van tér, nincsenek figyelemelterelő apró tárgyak, mindennek megvan a helye, minden rendben van. Szerintem a “Same but different.” kifejezés nagyon találó a Solar Decathlonra: ugyanazt kapjuk, de mégsem. Érdekes volt látni, ahogy más országok gondolkodnak a fenntarthatóságról és mi az, amiben a mi gondolkodásunk különbözik. Mindenhol emberek élnek és izgalmas volt látni, hogy a saját szemléletünk hogyan befolyásolja az adott teret, amiben laknak. Külön inspiratív volt számomra, hogy mindegyik háznál közösségi terekben gondolkoznak, ami adott helyzetekben szeparálható.

Kinga: A nagy terek valahol erre a változó világra reflektálnak, ahogy a modularitás és az ergonómia hívószavak is. A változtatható terek, amiket láttunk, már szintén az újrahasznosítási folyamat részei, hiszen az elemek ugyanazok. Nekem azért is nagyon inspiráló a Solar Decathlon, mert egyszerűen nincs mindig időm az új technológiák folyamatos követésére és itt vagy egy ehhez hasonló kiállításon koncentráltan megismerhetem őket.

Mit jelent számotokra a fenntarthatóság?

Mimi: Ez maga a jövő, ami ránk vár. Nem tudjuk már máshogy fenntartani ezt az életet és ez egy win-win helyzet a Földdel. A mindennapjaink része kell, hogy legyen, nem mondhatjuk azt, hogy túl kicsik vagyunk hozzá, hogy ez csak egy csepp a tengerben. A tenger pontosan ezekből a kis cseppekből épül fel. Fontos, hogy akár egy emberként is cselekedjünk, mert minden egy emberrel kezdődik, aki köré – remélhetőleg – közösségek épülnek, ez sokat számít. Abban biztos vagyok, hogy ez egy globalizált probléma. A kapitalizmus, a társadalom, a folyamatos újrafogyasztás által nem ezt igényelné, de máshogy már nem működik a világ.

Rami: Én kevésbé hiszek a saját magunk megtermelte dolgokban, nem ez a lényeg. Sokkal inkább az anyag. Számomra ez testesíti meg a fenntarthatóságot, és törekszem rá, hogy minél több élő, természetes anyagot tervezzek be az épületekbe is. Nem a termelés a legnagyobb baj, hanem az anyag újrahasznosítása. Már az egyetemen is voltak konkrét feladatok ezzel kapcsolatban: újrahasznosított bútorokat terveztünk, csináltunk.

Kinga: A fenntarthatóság egy szemléletmód. Nemcsak az újrahasznosítás és az anyag tartozik ide, de valahol az is, hogy visszatérünk a gyökerekhez: a helyi építőanyagokat, a helyi termelést helyezzük előtérbe. Ez amellett, hogy visszalépés a múltba, előrehaladás is, hiszen a ma technológiáit használjuk, de közben figyelünk a Földre. A környezetünkből építkezünk, nem növelve az ökológiai lábnyomot.

Mimi: Kicsit olyan, mintha ez az egész a nagyvárosi ember problémája lenne, aki most a vidéki emberek mintái szerint él. Az újrahasznosítás, a műanyag mellőzése, a környezetünk megóvása most “fancy”, de ez az életforma vidéken mindig is egyértelmű volt.

Mi jut eszetekbe a fenntartható építészetről?

Kinga: Nagyon sok dolog, már a várostervezéstől kezdve, hiszen rengeteg olyan aspektusa van, ami a fenntarthatóságot inspirálja: milyen bicikliutakat alakítanak ki, mennyi fát ültetnek, milyen bútorok vannak, van-e elég szemetes? Budapest ebből a szempontból hullámzó és sajnos az emberek lusták, nem foglalkoznak vele. De ugyanígy eszembe jut az anyagválasztás, a gépészet, a megújuló energiák használata, olyan eszközök és anyagok beépítése, ami helyi. És számomra a fenntartható építészethez tartozik, hogy élünk a technológia adta lehetőségekkel és haszálunk mindent, ami megújuló, ami újrahasznosított.

Mimi: Valójában a város üzemeltetésétől kezdődik a fenntartható építészet: mekkora pénzt, energiát tud és akar erre áldozni, vagy mennyi külső támogatást kap. Ahogy a Valencia házban is láttuk, ők pl. a szél erejét is használják az épületeiknél, de ezt akár mi is hasznosíthatnánk itthon az építészetben.

Hogyan kapcsolódik a belsőépítészet a fenntarthatósághoz?

Rami: Sokan gondolják úgy, hogy a belsőépítészetnek nincs köze a fenntarthatósághoz, de ez nem igaz, hiszen számtalan olyan eleme van, ami segíti a környezettudatosságot. Ilyen pl. az anyagválasztás, az energiatakarékos, a természetes világítás vagy éppen a belsőburkolatok megválasztásával, amik a hőszigetelést teszik hatékonyabbá. Számomra az anyagválasztás az, ami a fenntarthatósághoz kapcsolja a belsőépítészetet.

Kinga: Több ponton is kapcsolódhat, sőt, erősen összefügg az építészeti vonallal is, de ahogy Rami is mondja, az anyagválasztásban, abban, hogy milyen rendszereket építünk ki, nagyon tudatosak lehetünk. Belsőépítészként azzal tudunk segíteni, hogy olyan cégek bútorait tervezzük be, akiknél alapvető a környezettudatosság, mert nyilván az épületszerkezethez mi nem férünk hozzá, ilyen jelleggel nem tudjuk a passzív-aktív fenntarthatóságot, környezetvédelmet befolyásolni, de ilyen apróságokkal igen. Alapvetően a fenntarthatóság egy életmód is, és belsőépítészként nagyon is hatással lehetünk rá, ha a tereket úgy alakítjuk, hogy ezt az életmódot inspirálja.

Megrendelői részről itthon hogy látjátok, mennyire van meg a nyitottság, hogy a környezettudatosság olyan szinten átjárja az életünket, hogy az otthonunk minden kis részlete is ebben a szellemiségben jöjjön létre?

Rami: Nagy kihívás lenne, ha belsőépítészetileg csinálhatnánk egy olyan házat, mint amit a Solar Decathlonon láttunk, hiszen ezek nem a luxusra épülnek. Itthon jellemzően még nem itt tartunk, a belsőépítészetet egyelőre a gazdagok igénylik, míg a fenntartható megoldások, technológiák alkalmazása is még a luxus kategória közé tartozik. Bízom benne, hogy minél hamarabb elérjük itthon is azt a szintet, hogy széles körben igény lesz majd a passzív házak és a komoly, a fenntarthatóságra fókuszáló rendszerek kiépítésére.

Mimi: Én azt látom, hogy itthon egyre inkább elterjed a fenntarthatóságra való törekvés, hiszen ez ma már kikerülhetetlen. Bár az idősebb generáció nem feltétlenül erre áldoz, a mi vagy a nálunk fiatalabb generációk szempontjai között ez már elsődleges a háztervezésnél, építésnél. Pusztán csak belsőépítészetileg nehéz erre válaszolni, hiszen ha leválasztjuk az építészetről, akkor mi már egy kész házat kapunk, amit költséges passzívvá tenni, ha ez előzőleg nem volt szempont. A tökéletes kombináció az lenne, ha már a tervezéstől kezdve közösen dolgozhatnánk egy ilyen szemléletű építésszel.

Kinga: A belsőépítészet sokat reflektál a megrendelőre, ilyen szempontból az is egy meghatározó pont, hogy ő milyen szemlélettel rendelkezik. Ahogy a Solar Decathlonon is láttuk, újrahasznosított anyagokból is lehet bútorokat készíteni, rengeteg hasonló apróság van, amivel lehet játszani. Alapvetően már az építési előírások is ebbe az irányba mennek, sőt, már az egyetemi oktatásban is meghatározzák, hogy x százalék újrahasznosítható energiával tervezzünk.

Az este’r partners munkáiban hogy jelenik meg a környezettudatos szemlélet?

Mimi: Nem termelünk feleslegesen újat. Minőségi bútorokat tervezünk a terekbe, szeretjük a természetes anyagokat, a fát, az igazi kőlapot vagy a márványt és igyekszünk a legtöbb helyen ezeket használni.

Van bennetek valamiféle szemléletformálási hajlam, hogy a megrendelőt a helyes irányba tereljétek?

Rami: Persze, de ehhez elengedhetetlen, hogy már az elejétől benne legyünk a tervezésben, mert ilyenkor lehet alakítani a megrendelő szemléletét, ilyenkor lehet olyan rendszerekre felhívni a figyelmét, amik környezetbarátabbak, kedvezőbbek annál, mint amit esetleg ő gondolt volna. És ilyenkor el tudjuk magyarázni azt is, hogy lehet, hogy valami az elején drága, de a végén megtérül.

Kinga: Ehhez fontos a participációs tervezés is, ilyenkor az ottlakók véleményével tervezünk – legyen szó akár várostervezésről, családi házról vagy a belső terekről. Ezáltal tudunk olyan tereket létrehozni, amik a használókra és az életmódjukra reflektálnak. A közösség formálása valahol egy vitaindítással kezdődik, és a participációs tervezés erről szól.

Többször említettétek, hogy belsőépítészként fontos lenne számotokra, hogy már akkor bekapcsolódjatok a tervezésbe, amikor a megrendelő és az építész még csak az alapokat veti papírra. Ti hogyan látjátok a belsőépítészet és az építészet kapcsolatát?

Kinga: Én építészként végeztem, és két évig ezzel foglalkoztam, de szerettem volna tágítani az ismereteimet, ezért váltottam a belsőépítészetre. A két szakma nagyon máshonnan, más léptékben közelíti meg az épületet és emiatt vannak súrlódások. Az egyik nem létezik a másik nélkül, az a jó, ha valahol középúton találkozik a kettő, és az az ideális, amikor már az elejétől kezdve szoros összefüggés van közöttük. Építészként hiába tanulunk meg sok mindent az egyetemen, ha a belsőépítészeti finomságokra nem tér ki. Ha ebből több impulzust adna a hallgatóknak, akkor még jobb épületeket is lehetne tervezni.

Rami: Amikor már megvan egy épület, amikor egy építész már megrajzolta az egészet és átgondolta a működését, de a részletek még hiányoznak vagy nem az igaziak, akkor jön a belsőépítész, és elvégzi a finomhangolásokat. De a kulcs tényleg a közös gondolkodás lenne.

 

 

Categories
Események

Öt érdekesség a martonvásári Agroverzumról: Dr. Bajzáth Judittal beszélgettünk

Az ország egyik legismertebb főúri rezidenciáján találkozik a tudomány, a történelem és a természet. A martonvásári Brunszvik-kastélypark ad otthont az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának és itt kapott helyet az Agroverzum is, ahol a tudomány igazi élménnyé válik. De mit is jelent pontosan az Agroverzum és mivel találkozhat itt a látogató? Ezekben a kérdésekben volt beszélgetőpartnerünk Dr. Bajzáth Judit, az Agroverzum osztályvezetője.

*Az Agroverzum helyszíneként szolgáló Brunszvik-kastélypark 1775-ben került a családhoz, amikor Mária Terézia grófi címet és vele együtt a martonvásári birtokot adományozta Brunszvik Antalnak. A barokk, neogót épület és a 70 hektáros angolpark fontos kulturális örökségi helyszín, ráadásul a park 1953 óta természetvédelmi terület.

*Az Agroverzum egy tudománykommunikációs központ, amely kifejezetten azért jött létre, hogy népszerűsítse az itt folyó tudományos munkát. Így aki idelátogat, megtapasztalhatja mindazt, amivel az agrártudományi kutatóközpont foglalkozik: talajtan, klímaváltozás, növénynemesítés, növényvédelem, állatorvostudomány.

*Ez egy olyan hely, ahol játékos, tapasztalásos formában népszerűsítik a tudományos gondolkodásmódot, elsősorban középiskolások számára, de a foglalkoztató elemek széles skálája miatt a kétévestől a nagymamáig itt bárkiből “tudós” válhat. Az interaktív kiállítás a modern technika segítségével magyarázza el, hogyan kapcsolódik egymáshoz a tudomány és a mezőgazdaság.

*Az Agroverzum látogatói élménylabor foglalkozásokon bújhatnak bele a tudósok életébe és olyan kísérleteket hajthatnak végre, melyek segítségével kézzelfoghatóan megtapasztalják a természetet és jobban megértik a működését. Például készíthetnek gumicukrot, színes növényeket vagy festékeket, de a talajban élő élőlényeket és az őszi lombszíneződés folyamatát is megvizsgálhatják.

*Az interaktív kiállításon túl a színfalak mögé is betekintést nyerhetünk: láthatók a tényleges laboratóriumi munkafolyamatok. Így többé már nem a sötétben tapogatózunk, amikor azon töprengünk, hogy vajon mit csinálnak a kutatók, milyen eszközöket használnak és egyáltalán, milyen feladataik vannak.

Categories
Események

Az este’r partners bemutatja: Agroverzum, Martonvásár

A fotókat az este’r partners megrendelésében Juhász Norbert készítette. www.juhasznorbert.com

A képanyag felhasználásakor kérjük megjelölni: A kép forrása: Juhász Norbert / este’r partners.

Categories
Események

Heimtextil Frankfurtban

Rengeteg gyönyörű és izgalmas felületet, textilt és tapétát láttunk az idei Heimtextil-en Frankfurtban. Sokukat hamarosan viszontláthatjátok legfrissebb munkáinkban. // We have seen many beautiful and exciting surfaces, textiles and wallpapers at Heimtextil in Frankfurt this year. So you can see a lot of them in our current projects soon. Sokukat hamarosan viszontláthatjátok legfrissebb munkáinkban. // We have seen many beautiful and exciting surfaces, textiles and wallpapers at Heimtextil in Frankfurt this year. So you can see a lot of them in our current projects soon.

https://www.facebook.com/esterpartners/photos/pcb.1489970201116022/1489967821116260/?type=3&theater

 

Categories
Események

Flukso szezonnyitó prezentáció

Kiemelt partnerünkkel, az innovatív és kontrakt textileket gyártó Flukso céggel közösen építészeknek, belsőépítészeknek, lakberendezőknek és kereskedelmi partnereknek tartottunk szezonnyitó prezentációt belvárosi bemutató termünkben. Ha lemaradtál erről az eseményről, figyeld facebook oldalunkat, mert hamarosan újabb rendezvényekre hívunk majd! // We organised a season-opening event together with our highly important partner, Flukso, the Italian producer of innovative and contract textiles in our brand-new showroom in Budapest downtown for architects, interior designers and trade partners. If you missed this out, stay tuned here on facebook as many more is coming soon!

Categories
Események

Flukso textil bemutató

Sok szeretettel meghívjuk Flukso textil bemutatónkra, amelyet 2017. szeptember 20-án tartunk két időpontban: 15:00, illetve 17.00 órai kezdettel.
A Flukso anyagairól röviden:
– 100% made in italy
– 40 éves múltra visszetekintő textilgyártás
– átteinthető és praktikus design kollekció
– új generációs textilek bel- és kültérre
– kifejezetten kontrakt projektekhez fejlesztett technológia
Bemutató program:
– vendégek fogadása
– Alessio Marini, a cég területi képviselője bemutatja a Flukso textilkollekcióját, az innovatív textilek tulajdonságait és gyártási folyamatukat (előadás angol nyelven, szükség esetén fordítunk)
– vásárlási feltételek, eddigi projektek bemutatása
– kötetlen beszélgetés pezsgőzéssel egybekötve

Részvételi szándékát és az Önnek megfelelő időpontot kérjük e-mailben jelezze: sani@sani-world.hu címen